2010. április 28., szerda

Macskaparadicsom


Macskaparadicsom: szócikk: Értelmező Kéziszótár

macskaparadicsom - macskák számára nemesített, enyhén egérillatú, macskák számára optimális arányú vitamin- ásványi anyag mennyiséget tartalmazó paradicsom. Lédús, de egyben roppanós. Bébi, junior, felnőtt, senior, vemhes és szoptatós változatban is kapható. Különösen aktív macskáknak macskaparadicsom+!

macskaparadicsom - vicces emberek számára nemesített macska alakú paradicsom, rendkívül széles méret- és színválasztékban!

Macskaparadicsom - iszlám macskák jövendő álma

Nos, én NEM az előző macskaparadicsomokról írok most, hanem a földi macskaparadicsomról, ami - úgy érzem - itt található, 5 saját macskánk lakhelyén, vagyis házunkban és környékén.

A helyszín a magyar vidék, az Alföld közepén, Európa egyik legcsendesebb utcácskája, szolíd, bájos, családi házas környék. A ház nagy kert közepén megbúvó kicsiny lak, elöl rózsalugas, hátul baromfiudvar. A telken kényelmes, de macskaszemnek kedves szintkülönbség. Kellő távolságban további vadregényes udvarok, házak, izgalmakkal, meglepetésekkel. A ház előtt földút, minimális forgalommal, kertecskékkel, fákkal, bokrokkal.

A házban különböző méretű, minőségű, magasságú fekhelyek.
Farkinca ajánlata: a gyerekszoba félmagas ágyai, mászókával, egyensúlyfejlesztő macskagerendával, félúton a pihenő-kilátó szekrénytető felé.
Makika ajánlata: az előszoba rendkívül attraktív, igen széles pihenőpárkánya, igény szerinti béleléssel. Alulról fűthető.
Buddha ajánlata: a virágmintás csicsergőszőnyeg, 16 órás hasvakargató szolgálattal.
Rumli ajánlata: természetes alapanyagokból készült pihenőhely a konyhában, a kenyeres kosár tetején, közel az étkezőhöz.
Mirci ajánlata: intim, nehezen megközelíthető, félhomályos zug az öreg barna szekrény legfelső polcán, meditációs célokra.
Farkinca ajánlata: macskanyávogásra nyíló tükrös szekrény
Makika ajánlata: könyvespolc, tengerimalac megfigyelési lehetőséggel
Buddha ajánlata: ablakpárkány, kilátással a kertre és az irigykedő kutyákra
Farkinca ajánlata: konvektor, állandó kellemes hőmérséklettel, a hideg napokra.

Az esetlegesen idelátogató egyéni és csoportos utazókat a következő szolgáltatásokkal várjuk.
Macskatorna, macskajóga, meditácó - Mirci.
Filozófiai alapok - Buddha
Embertan, kommunikáció - Mirci
Vadászat, kommunikáció hang nélkül - Rumli
Dorombolás - választott előadóval
Dorombolás felsőfokon - Farkinca, Makika
Gyógyászat - Farkinca
Hogyan vegyük rá minél hamarabb gazdánkat, hogy engedjen be bennünket? - alapozó tanfolyam - Buddha, Makika
Középfok - Rumli, Mirci
Felsőfok - Farkinca
Macskavárandósság - Makika
Természetes szülés emberi segítővel - Mirci
Kiscica gondozás - Farkinca
Macskakozmetika - Rumli, Farkinca, Mirci, Makika
Kandúrsors - Buddha

Igény szerint egyéb témákban is indítunk tréningeket, tanfolyamokat!

Kísérleti jelleggel csapatépítő, adrenalinszint növelő tréning indul kiscsoportos keretben, tematika:
- kerítés- és tetőmászás
- kutya az udvarban
- kutya az utcán
- idegen macskák - terepgyakorlat
- szomszéd néni
- szomszéd bácsi
- kisgyerek
- macskaKRESZ
- fa- és háztető
- besurranás

Következő bejegyzésemben folytatás következik!

2010. április 27., kedd

A tengerimalacok védelmében


Gyerekkoromban kitartóan szerettem volna tengerimalacot, s mivel boldog malactulajdonos osztálytársam szintén nem rendelkezett óriáskígyóval, így időről-időre próbálkoztam otthon ezügyben. Én viszont már az első körben elbuktam, nem lett tengerimalacom. Anyukám rendszeresen azzal indokolta a döntést, hogy a tengerimalac visít. Nem értettem, hogy ez miért gond, de ma már tudom, hogy a tengerimalac nemcsak visít. A tengerimalac sokkal többféle hangot ad ki, mint gondolnánk. Kezdve a kedves, és igen halk magában-röfögéstől, a meglepett és vidám füttyentésen keresztül az elégedett prrr-prrr-ig, amit elsősorban az illatos, friss és zöld fű felbukkanása vált ki belőle. A visítás csak ezután, és igen ritkán jön! Akkor viszont tényleg elég hangos és panaszos lehet. Elsősorban akkor, ha ez a zajokra igen érzékeny állatka megijed. Vagy azt szeretné tudatni velünk, hogy elmúlt a fűidő, és rágcsáló lévén az éhhalál küszöbére került gazdái feledékenysége miatt - dacára a ketrecében levő szénának, almának, répának, magocskáknak.

Egy másik tévhit, hogy a tengerimalac büdös. A tengerimalac NEM büdös! A tengerimalac növényevő -legalábbis a miénk, mivel csak két hete olvastam, hogy főtt tojást és sajtot is ehetne-, és teljesen szagtalan kis hengerbogyókat hagy maga után. Egyébként meg szénaillatú, és még csak nem is kell naponta cserélgetni alatta az almot! Igaz, hogy valahogyan ez az alomnak való és ennivaló széna mindig felbukkan a ház legtávolabbi csücskében is..., de erről már nem a malac tehet.

A szőre persze - különösen, hogy a miénk hosszú szőrű példány - igényel gondozást, és a körmét sem tudja télidőben rendesen elkoptatni. A vezetékek, egyéb rágnivalók miatt figyelni kell rá, ha kiengedjük a ketrecéből. Állítólag szobatisztaságra is lehet szoktatni, ezzel mi nem kísérleteztünk - azt hittük, a macskák miatt sem jó kiengedni. De a macskák egyáltalán nem bántják, vérmérséklettől függően vagy jóindulatúan és érdeklődve figyelik, vagy elszaladnak előle, amikor kis fölhúzhatós szőrpamacsként magában röfögve próbál közeledni hozzájuk. Mirci egy időben a ketrece tetején fekve hosszú ideig tanulmányozta malacunkat, Rumli pedig rendszeresen leült szorosan a ketrec mellé, hogy beszélgessen Tádéval. Mostanában Makika egyik búvóhelye a ketrec mögötti polc.

Én csak egy dolgot nem kedvelek Tádéban, azt, hogy élénk éjszakai életet él. Bár másik szobában alszom, de éjjel rendszeresen fölébredek, amikor itatóját ráncigálja, és zörög az egész ketrec. Ilyenkor elemében van! De nincs egyedül! Ez viszont már következő írásom témája lesz: a macskaparadicsom...

2010. április 26., hétfő

Tádé vs. Pálma


Tádé egyébként lassan 2,5 éve tartozik a családhoz. Zsófi nyerte, tombolán. Ha valakinek ezt csak úgy lazán megjegyzem, általában kétféle reakció következik, no persze attól függően, hogy állatbarát-e az illető. Az egyik reakció a nevetés, avagy röhögés. A másik pedig az együttérzés, és a tombolanyeremények felajánlójának elküldése melegebb éghajlatra: miszerint igen nagyfokú rosszindulatra vall tengerimalacokat felajánlani nyereményként. A 10 évesnél felnőttebb populációból még egyetlen, ismétlem egyetlen illető sem akadt, aki megkérdezte, hol lehet jelentkezni erre a tombolára. A nagyfokú rosszindulat persze csak akkor igaz, ha az illető a fölösleges szaporulattól kívánt megszabadulni ily módon - márpedig a tengerimalacok rendkívül szaporák... Szerencsére EZT még nem állt módomban megtapasztalni, és egyébként állatkérdésekben eléggé ingatag ítélőképességem ebben a kérdésben kitartóan megbízható. Én állom folyamatosan - és egyedül a családban! - a rohamokat, hogy "Anya! Olyan árva ez a Tádé! Legyen neki is felesége, mint Morzsinak!" De én akkor már látom lelki szemeim előtt a házat, amelyben 2 év múlva mindenütt tengerimalacok hemzsegnek, s mivel nem akarok beszerezni egy óriáskígyót, hogy a szaporulatot elfogyassza, ugyanis a kígyókat nem kedvelem, így Tádénak NEM lesz felesége. Arról nem is beszélve, hogy máig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, hogy Tádé valóban Tádé, vagy pedig Pálma. Én a fején lévő pálmaszerű bóbitából és rendkívül finom és kedves természetéből következően inkább arra szavazok, hogy Tádé - Pálma, vagyis lány. Ezt viszont nem kívánom bizonyítani azzal, hogy egy újabb malacot nyerünk tombolán...

2010. április 24., szombat

Tavasz!!!!


Ma ünnepélyesen bejelentettem a macskáknak, hogy beköszöntött a csillagászati tavasz is, így igazán semmi akadályát nem látom annak, hogy ezentúl napjuk nagy részét a kellemes és igen macskabarát kertben töltsék.

Farkincának egyből volt ellenvéleménye, ugyanis eltávolítottam kedvenc mászóhelyét, a bejárati ajtó előtti szélfogót. Cserében viszont javasoltam a kerti mászólehetőségek kimeríthetetlen tárházát, úgymint fák, kerítés, háztető. Egyelőre nem sikerült meggyőznöm, kutyáink viszont rendkívül lelkesek voltak! Egyből fölajánlották Farkincának, hogy nehezített fáramászási gyakorlatokat is tarthat, ők ugyanis szívesen megkergetik, no persze csak baráti alapon.

Morzsi kutyával azt is közöltem, hogy ezentúl sokkal gyakrabban láthatja kedvencét, Tengereczki Pálmát, avagy Tengereczki Tádét. Pálma-Tádé tengerimalac, és vele van legkevesebb gond az egész állatseregletből. Környezetbarát, keveset fogyaszt, nem csinál felfordulást, nem szokott elveszni, nem ugat, nem nyávog, nem ugrál az emberre /sem lentről, sem fentről/, nem karmol és nem nyal képen, és még sorolhatnám. A szőre ugyan neki is hosszú, viszont mivel többnyire ketrecben van... És itt jönnek az én gondjaim. Nem szeretem, ha egy állat ketrecben van. Gyerekkoromban egyenesen utáltam az állatkerteket a ketrecek miatt. Viszont a tengerimalacokat ketrecekben szokták tartani, ha nincs a házban egy erre a célra kiépített szoba, mint ahogy most már a budapesti állatkert is igazán tágas és kényelmes tengerimalac-lakkal rendelkezik. Tehát Tádé is egy csinos ketrecben él, kis házikójában, és ma már nem is igazán szeret tőle megválni. Tavaly nyáron, amikor napoztatási, levegőztetési és komfortfokozási célből a kertben elkerítettünk neki egy területet, először szinte sokkot kapott. Nem a szabadságtól, hanem a félelemtől, a nagy tértől, a szokatlantól. És hát ott is védeni kellett, hiszen Morzsi egyszerűen nem tud Pálma-Tádé illatának bűvköréből szabadulni, és néha emiatt elveszíti a fejét. Ilyenkor Tádé villámgyorsan berohan a házába, de két perc múlva már Morzsi közvetlen közelében illegeti igazán divatos szőrpamacsát. Azt hiszem, tisztában van a veszéllyel, de azt is tudja, hogy köztük van a rács, és szimpatizál Morzsival. Halkan mindig röfög neki valamit, majd fel-alá sétál előtte, mint egy primadonna. Morzsinak meg a végén már csorog a nyála, nyüszít, de nem tágít Tádé közeléből.

2010. április 23., péntek

Macskaminta


Korán indultam. A gyerekek mamával mentek az iskolába. Az utolsó pillanatban még kidobtam az udvarra Buddhát, Rumlit, Makikát és Mircit. A lelkükre kötöttem, hogy Farkincát is tegyék majd ki. De azt hiszem, ez nem sikerült! Farkinca valószínűleg esernyővé varázsolta magát, vagy elbújt valami kellemes, félhomályos zugban. Mindenesetre délután a mosogatón és a konyhapulton modern macskaminta fogadott, persze folytatódott a hűtőszekrény tetején, és gyanítom, hogy a szekrényen is, de oda még nem másztam föl. Csak azt tudnám, honnan szerzett sarat a tappancsaira?! De erre is hamar rájöttem. Zsófinak környezetből növényeket kellett csíráztatnia. Nálunk a három cserépből csak szívós füvecskék keltek ki, semmi kultúrnövény! Viszont a saját szememmel láttam, amikor Farkinca elmélyülten kiemelt egy szál zöld valamit az egyik cserépből, majd elfogyasztotta. Nem gondoskodtam macskáim vitamin és ásványiaanyag szükségletéről!! Ezek után viszont a kaktusz kiemelése következett..., ami már nem tolerálható, mint szükséges vitaminforrás!! Mondanom sem kell, hogy így nem vihettünk az iskolába szépen fejlett palántákat! Viszont újból kellett ültetnünk mindent, de gyanítom, hogy ez a pénteki nap ismét keresztülhúzza számításainkat. Vagyis: Farkinca megint a Zsófi cserepeinél kotorászott, azután viszont kipancsolta a vizes tálkát - utána sétált körben a konyhában. Majd megpihent egyik kedvenc helyén, a vasalóskosárban, ahol valószínűleg elvégezte tavaszi általános szőrmegújító tisztálkodását. Ennek következtében bundája tavaszira vékonyodott, viszont a ruhák kaptak némi különleges vöröses szőrbevonatot. Ezután hosszabb pihenés következhetett, majd levezetésül, és jelezve, hogy már unatkozott, leverte az egyik ébredező muskátlit. A muskátli szintén a ruháskosár melletti komódon volt...

Ekkortájt érhettem haza. Farkinca kitörő örömmel fogadott, majd igen gyorsan távozott a kertbe.

Költözés...

Megint elköltöztem, de ígérem, ez lesz az utolsó!! Így kicsit összekavarodtak a bejegyzések, de nemsokára utolérem magam!

2010. április 20., kedd

Macskák gyógyászati célú alkalmazása


Bizonyára Önök is tudják, hogy a macskákat ősidők óta használják gyógyászati célokra.

Ezt az elfeledett tudást szeretném röviden megosztani Önökkel.

A macskák rendkívül sokrétűen használhatók különböző terápiás célzattal. Vegyük például a fájdalomcsillapítást.

Saját tapasztalatom, hogy a macska ösztönösen megérzi a beteg, fájó testrészt, és előszeretettel hever el rajta. Ezt a tulajdonságát célzottan és nagyobb hatásfokkal használhatjuk a következő egyszerű szabályok betartásával.

A macska lehetőleg legyen ismerős. Nem valószínű, hogy idegen macska veszi azt a fáradtságot, hogy fájó testrészünkre heveredjen, és ott kimerítő gyógyító tevékenységet folytasson.

Ismerős macskáink közül is jobb az idősebb, tapasztaltabb, a gyógyításban már bizonyos jártasságot szerzett nyugodtabb egyedek kiválasztása.

Feküdjünk le kényelmesen, nyugodt körülmények között, a macska számára megfelelő hőmérsékletű szobában. Figyelem! Ez nagyon fontos, hiszen az eredményes macskaterápiához legalább egy óra teljes nyugalom szükséges! A macska a kezelés előtt egy órával egyen-igyon, semmiképpen ne legyen nyugtalan, zárjunk ki minden zavaró tényezőt.

Ha lefeküdtünk, cicánk pár percen belül elhelyezkedik fájó testrészünkön, és ilyenkor már csak a teljes lazítás a feladatunk, macskánkra hangolódva. Ha a macska igényli, simogassuk. A dorombolás többszörösére növeli a kezelés hatékonyságát.

Ez a fajta kezelés bizonyítottan hatásos reumatikus panaszoknál - derék- és hátfájdalmak -, fülfájásnál, és a dorombolással kiegészített teljes fejet fedő macskatakarás makacs fejfájást is képes megszüntetni!

Részletes információkkal és tapasztalt macskákkal várom a macskaterápia iránt érdeklődőket, először Magyarországon!

A következő részben a vérnyomásproblémák kezeléséről, ezzel összefüggésben a stresszoldásról olvashatnak a macskagyógyítás szemszögéből! Beszámolok kísérleti szakaszban lévő, egészen meglepő kutatásokról!

2010. április 16., péntek

A Macska, Aki Nem Mászott Le A Háztetőról



És csak nyávogott, csak nyávogott, csak nyávogott.

Ráadásul ezt a macskát Buddhának hívják, és egy daliás, délceg kandúr. Ráadásul FEKETE MACSKA!! Összesen annyi a mentsége, hogy még nincs egy éves.

Tegnap egyébként komisz szél fújt errefelé, olyan emberre telepedős, Rejtő Jenő-féle, amikor a trópusi szigetek felé tartó hajókon hirtelen járvány tör ki, köd telepszik mindenre, s mire eloszlik, néhány ember titokzatos módon eltűnik.

Egyszóval a macskák csak hevertek, kivéve Farkincát, aki még az átlagosnál is rendetlenebb volt, úgy lászik, rá így hatott a melegfront. Három focicsapatra való becsúszást mutatott be asztalon, szekrényen, sőt szekrényben. Kiment az udvarra, majd visszajött, ezt megismételte vagy ötször, mire végre a ruhásszekrény legfelső polcán elszenderedett.

Valami határozottan VOLT a levegőben.

Ekkor hallottam meg a padlásról a kísérteties nyávogást. Először azt hittem, Kandúr Bandi szelleme kísért. Ő ugyanis több mint két hete elhagyta házunkat, igaz, csak átutazóban volt jelen nálunk, mint macska-Szindbád. Mindazonáltal remélem, hogy tényleg nem a Macskabolygóra költözött vissza túl korán. Bár, ha jő az idő, a macskának is mennie kell! Első pillanatban megdermedtem, majd élénk fantáziámat visszatereltem a verőfényre. Ez az élő Kandúr Bandi, DE: nem tud lejönni a padlásról, mert igen leromlott állapotban hever. Gyorsan beláttam, hogy ez sem valószínű.

A nyávogás viszont tovább vándorolt a padláson, és meglehetősen panaszossá vált, így kimentem és elkezdtem hívni a hozzá tartozó macskát. Kis idő múlva megjelent Buddha. Nem tudom, hogy Buddhák szoktak-e háztetőre mászni, és gondot okoz-e nekik az onnan való lejutás - mindenesetre ez a macska-Buddha nem mászott le a háztetőről!! De annyira keservesen nyávogott, hogy én elhittem neki, hogy nem TUD lemászni onnan. Többféle lehetőséget fölajánlottam neki, de ő csak a ház fölé lógó fenyőfa legvékonyabb ágacskáját nézegette. Kellő magabiztosság hiányában, avagy épp megfelelő realitásérzék birtokában a mi Buddhánk nem vállalta a kockázatot, és le-föl járkált az ereszcsatornában.

Segéderők bevonásával, logisztikai háttérműveletek után / létracipelés/ ki akartuk venni a csatornából - a macska kétségbeesetten elszaladt az ellenkező irányba.

Amikor mindenki feladta, és csak én maradtam, a csúszós esővédőn lemászott a fejemhez, ahol már csak karnyújtásnyira volt tőlem. Még ott is nyávogott, de nem értem el.

Ekkor megvilágosodtam. Buddha nem akart lejönni a háztetőről. Buddha csak kíváncsi volt, ki és hogyan próbál segíteni rajta! Azt hiszem, az eredménnyel elégedett lehetett. Másnap hajnalban jelentkezett reggelizni, este pedig elfoglalta törzshelyét az ágyamon. A padlásról azóta nem hallottunk nyávogást.

2010. április 15., csütörtök

Hókuszpók-horoszkóp




Kelt bejegyzésem a Fém Tigris évének harmadik napján, s ha már a csapból is ez folyik, gondoltam, nem hagyhatom ki az alkalmat, hogy a macskaasztrológia útjára lépve én is írjak macskáink csillagjegyeiről.

Igaz, ez nem a kínai asztrológia, viszont az állatoknál szerintem - legalábbis a macskáknál és kutyáknál, "akiket" mostanában van alkalmam alaposan megfigyelni - eléggé jellemzően látszik a születési jegy hatása. Az állatok közelebb vannak a csillagokhoz! Vagy az emberekhez?! Tengereczki Pálmát viszont nem sikerült egyik csillagjegyhez sem besorolnom! És valószínűleg egy papucsállatkával is hasonlóan járnék :), bár ez a megállapítás kissé sértő Tengereczki Pálmára nézve, aki tengerimalac. Talán nem foglalkozom vele eleget, ezért nem tudja kibontakoztatni a képességeit!!

Szóval ez csak játék, bár komoly! :)) De lássuk a macskákat!

Volt már szó Mirciről, a beszélő macskáról! Ő tényleg kiscica korától fogva annyira beszédes, olyan sokat nyávog, de nem csak egyszerűen nyekereg, hanem kommunikál. Ezt a tulajdonságát mára már tökélyre vitte. Minden kérdésre válaszol, és ő maga is kérdez. Minden apró rezdülésre figyel. Igaz, talán épp ezért kissé neurotikus is, bár ez összefüggésben van nehéz gyermekkorával. Ő az Ikrek jegyében született.

Rumli, a megtestesült nyugalom és kedvesség, a maga csónakmotor-dorombolásával. Szereti a biztonságos, meleg, rejtett zugokat. Ízlése kifinomult. Ma már nem veti meg a vadászatot sem, de inkább csak magáért a vadászatért. Hangját alig hallani, inkább csak akkor szól, ha éhes, és nyomatékosítani szeretné, hogy nem azt kapta, amire vágyott. Egyébként csak néz, de azzal mindent elmond, bár a kutyakedvelők erre csak hitetlenkedve legyintenek! Rumli a Bika jegyében született.

Farkinca a született vezető és rosszcsont. Mindig siet, ő a kíváncsiak között a legkíváncsibb, de végére is jár a dolgoknak, azonnal és alaposan. Ő mozog legtöbbet a macskák közül, akkor is sietve ellenőrzi a területét. Közben feltűnően felugrik hajmeresztő helyekre, majd körbenéz, elegen látták-e a produkciót. Ha nem - ismétel. Akkor elégedett, ha legalább egy könyv nagy csattanással leesik a polcról. Minden macskánk nagyszerű anya volt eddig, de Farkinca még a nála majdnem nagyobb 6 hónapos Buddhát is szoptatta, aki pedig nem is az ő kölyke volt. Véd- és dacszövetségbe tömörült fiammal, Dócival, aki pedig nyúzza, és ezt a macskák általában nem szeretik. Ennek következtében Farkinca néha már akkor is morog, ha közelítünk hozzá, de ez többnyire csak műmorgás. Mindenkinek megbocsát, de Dócinak még azt is, ha különböző cirkuszi produkciókra tanítja. Persze kiereszti a karmait, ha már elege van, de aztán két perc múlva elmélyülten gondozza kedvenc gazdáját annak félmagas ágyán trónolva. Farkinca az Oroszlán jegyének szülötte.

2010. április 14., szerda

Téli mérleg


Rumliszatyor

Fej /és farok/ nélküli Farkinca!!


Nagyon várom már a tavaszt!!

Igaz, a macskáink már érzik a kellemes tavaszi bizsergést, a madarak is élénkebbek, mint egy hónapja, és ma kivételesen olvad a hó is. Süssön a Nap, legyenek fidres-fodros hetyke tavaszi felhőcskék az égen, legyen zsenge zöld füvecske, meg ami még kell! És főleg: tavaszi szellő borzolja végre a macskák bundáját!! Méghozzá odakinn, az udvaron!!!

Téli mérleg: négy bögre - a kedvencek közül, két kistányér, meg egy lapos, egy jénai tál teteje. Három cserepes virág kinyuvasztva, kettő csak megrágcsálva-kikaparva. A régi, zárhatatlan, szép barna szekrény százszor felforgatva, belőle naponta legalább kétszer macska kizúdul, minden mással együtt. Ajtó díszléc - de miért éppen az az egyetlen?! - macskakörmökkel szétforgácsolva. Gyerekek egyik rajzosdobozában macskafészek, némi helyben gyártott rajzlap-forgáccsal. Apró, "gurigázni jó" tárgyak a legkülönbözőbb helyeken. Radír és hegyező - ki tudja miért?! - előnyben! Különböző színű, igen nehezen eltávolítható macskaszőrök a pulóvereken - igaz, többnyire a belső oldalon, mert erre már felkészültem! Macskatappancs-nyomok minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyen! Valamelyik macska kedvenc helye: a száradó, de még vizes /?!/ , lehetőleg fehér színű ruhákkal telepakolt szárító... Annak is az a vége, amelyikre felugorva nagy zajjal és könnyen felborítható az említett tereptárgy! De ez már az előre eltervezett rosszalkodások körébe sorolható.

Mi lenne, ha a nap nagy részét nem alvással töltenék a kedves cicák?! És egyáltalán: normális vagyok én?!