Kinn vagy benn 1. - avagy Mirci, a mintaanya

Mirci a szememben a macska mintaanya. Különösen azóta, amióta képes volt megváltoztatni az én hülyeségem miatt kialakult rendszert, miszerint a macskák benn szülnek a házban. Igaz, ez csak azért történt, mert nagyjából egyszerre szült Maki és Mirci, de Maki elfoglalta a házban előkészített szülődobozt. Erre Mirci átköltözött a szomszéd fáskamrájába.

Aztán Mirci Maki szülése után 3 nappal eltűnt, majd újabb 2 nap múlva karcsún, kecsesen, éhesen és kissé sértődötten előkerült. Ebből tudtam, hogy az ő cicái is megszülettek. És hogy ebben egészen biztos legyek, pár nap múlva jött a lelkes szomszéd, tudom-e, hogy a macskánk nála kölykezett. Megbeszéltük, hogy tudom, hiszen Mirci naponta háromszor meglátogatott, és hatalmas étvággyal evett. Sajátjainknak ismertem el a kiscicákat, és megnyugtattam szomszédomat, hogy nem maradnak nyakán a kismacskák, mert Mirci - amint a kicsiket kezdi majd elválasztani - azonnal haza fogja őket hozni. Végül a kölykök hazahozatala előbb megtörtént, de most nem is erről akartam írni...

Mirci tehát gondoskodó, de aggódós anya. Mintha hasonlítanánk egymásra... Itt is működik az, ami ember és kutya kapcsolatában, hogy a kutya és gazdája egy idő után hasonlítani kezd egymásra? Nem tudom. Mindenesetre Mirci az én macskám, vagy én vagyok az ő macskája, illetve én vagyok az ő gazdája, vagy ő az én gazdám... hogy is van ez?! :-)

Talán kölcsönösen hasonló hasonlót választott, ha ez nem túl meredek megállapítás macska-ember viszonylatban. De úgy érzem, nem az!